Belépés Családostul
Sport-és kulturális rendezvények családoknak
 

Emlékezetes marad ez a 2010-es tavaszi gyalogtúra, mert:

-          61 utassal érkeztünk különbusszal a rajthelyre Gödről, ott csatlakozott hozzánk még 19 fő, így 80 gyerek, felnőtt, családtag képviselte a becsalosokat

-          sportos baráti közösségünk legifjabb tagja 5, legidősebbje 64 éves volt

-          Berkes János operaénekes barátunk ismét bizonyította, nem csak az énekhangja kiváló, hanem jól bírja a le-föl menetekkel tarkított gyaloglást is

-          a gödi TOPhÁZ lakóival és lelkes kísérőikkel (19 fő)  való együttlét újból elgondolkodtathatott bennünket, hogy mennyire fontosak ezek az értékek:  szeretet, ragaszkodás, lelki tisztaság, de leginkább azon érdemes elgondolkodnunk, értékeljük-e megfelelően saját és családtagjaink egészséges voltát , nem kéne-e újból átgondolnunk, milyen hiábavalóságokkal, lényegtelen dolgokkal foglalkozunk, idegesítjük magunkat és környezetünket  mindennapjaink során, nem kéne-e többször találkoznunk ezekkel a sérült emberekkel az ő örömükre, a mi életünk teljesebbé válása érdekében

-          a csúszkálások, a mászások lefelé, fölfelé, a sáros, vizes cipők, zoknik, nadrágok nem bizonytalanítottak el senkit, inkább elszántabbakká válunk és egy kicsit büszkék is lehetünk magunkra, hogy ezek a kellemetlenségek edzettebbekké tesznek minket, alig várjuk már az újabb kihívásokat, megpróbáltatásokat, az újabb együttlétet. Ebben is rejlik  családi mozgalmunk célja, a gyerekek azt viszik tovább felnőtt életükbe, amit szüleiktől, a felnőttektől látnak -  hát ilyen alkalmakkor csak nemes, példás dolgokat tanulhatnak tőlünk gyermekeink: segített  felnőtt a gyereknek, férfi a nőnek, erősebb a gyengének, és mindig a jó kedv,a bizakodó hangulat volt az úr a legnehezebb helyzetekben is

-          ijesztő baleset érte Rajki Julit a Rám - szakadékban: egyszer csak váratlanul egy 2-3 kg-os kődarab zuhant le a magasból a hátára, illetve inkább a hátizsákjára, így megúszta a dolgot zúzódással, de azért nagy volt az ijedtség turistáink körében, pláne azok között, akik látták is az esetet. Jellemző, milyen társaink vannak közösségünkben, Juli annak örült, hogy nem az előtte és utána gyalogló 6-7 éves gyerekekre esett a kődarab, nem magát sajnáltatta, édesapja is úgy reagált az esetre, hogy ilyen előfordulhat bárhol, bárkivel, nem szitkozódott

-          az egyik apuka önként vállalta este 1/2  8-kor, hogy autójával - 3 kisgyerekével, édesapjával együtt- két túratársunkat visszaviszi  autóikért a rajthelyre, nem törődve azzal, hogy így kb. 1 órával később érnek haza ,  köszönjük ezt a nemes gesztust!

Legközelebbi gyalogtúránk majd novemberben lesz, de addig is érdemes családi, baráti körben  is túrázgatni hétvégenként.